Szőlőink

Nagyék pincéje – szőlőfajtái és művelésük

 

Korábban már említettem, hogy a jelenlegi, véglegesnek tekintett területeken tudatos újratelepítési tervvel rendelkeztünk az 1993-ban először megvásárolt szőlőterületre, illetve felújítási koncepcióval a később, 1996-ban vásárolt területre. Az előbbi már eredetileg is kordonos kialakítású volt, míg az utóbbi jó állapotban levő gyalogtőkés szőlő volt.

A kordonos szőlő újratelepítése 1994. késő őszén úgy történt, hogy a meglévő sorok közepére kerültek az oltványok. Az újratelepítést követő évben a régi kordonos szőlő – amely több fajtából állt- minden második sorát kivágtuk a szüret után. Az akác kordonoszlopok kitűnő állapotban voltak, így 1998. őszén, szintén a szüret után áthelyeztük őket az újtelepítés soraiba, egyúttal a régi szőlő megmaradt részét is kivágtuk.

Időközben az 1996-ban vásárolt gyalogtőkés szőlővel kapcsolatban, amely 11 sorból állt, gondos mérlegelés alapján 1999.-re eljutottunk a metszéssel oda, (három évről van szó) hogy minden harmadik sort meghagyva, ebből is kialakuljon egy 4 soros, 50 m hosszú kordonos szőlő. Ebben eredetileg olaszrizling volt, a kordonossá alakítás során a négy sor kb. 30 %-át kellet pótolni, újat telepíteni. A felújítási pótlásra pedig a Gyenesdiásról jól ismert és megszeretett cserszegi fűszerest választottuk.

Az új telepítésnél így a következő szőlőfajták mellett döntöttünk: Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Saszla, Zöldveltelini, Olaszrizling (adott volt).

Cserszegi fűszeres: egy igazi magyar fajta, Bakonyi Károly nemesítette a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen az Irsai Olivér és a Tramini keresztezéséből. Nevét onnét kapta, hogy a fajtakísérleti telep a Keszthely melletti Cserszegtomajon volt. Minőségi bora testes, illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú. A „Kráter Cuvee“ kisebbik alkotó eleme.

Chardonnay: Az egyik legkedveltebb világfajta, mivel rendkívül sokoldalú és alkalmazkodó képes. Szinte mindenhol jól érzi magát, különösen olyan területen, mint a vulkanikus Ság hegy. Valószínűleg Burgundból származik, ennek déli részén van egy Chardonnay nevű község is. Bora finomsavú, fajtajelleges, alkoholban gazdag, telt, gyorsan fejlődő, kiváló minőségű. Baráti körben, borkóstolók  alkalmával  szoktam viccesen úgy fogalmazni nagyon szeretem a „Sardonnét, ugyan nem tudom, hogy ki az a Sardon“

Saszla (Chasselas): A világ egyik legrégebbi és legismertebb szőlőfajtája. Magyarországon hosszú ideig a legfontosabb csemege szőlő-fajta volt. Mi kimondottan ebbéli szerepéért telepítettük. Szedési ideje hosszan november elejéig kitolható. A nagyon szép fürtöket szüretkor fennhagyjuk a tőkéken, a többit leszedjük.

Olaszrizling: A német neve Welschriesling a (welsch idegen) is arra utal, hogy származási helye ismeretlen. Sokan francia eredetűnek valószínűsítik. Magyarországon és a környező országokban is széles körben termesztik. A legjobb minőséget a Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki, valamint a Nagysomlói borvidékek területei adják. Bora tüzes, keserű mandulára emlékeztető zamatú.

Zöldveltelini: Elsősorban a Kőszeg-hegyalján, Sopron és környékén, ill. Ausztriában ismert és elterjedt fajta. Szeptember végén/október elején érik. Átlagos mustfoka 18-19-es, bora illatos, zamatos. Hogy miért is telepítettem ezt a fajtát? A feleségem kőszegi és a 70-es évek végén a „Pogányokban” többször is megízlelt bor nagyon megtetszett, ugyanúgy, mint már előtte a kőszegi leány. A későbbiekben derült ki, hogy osztrák és német barátaink is nagyon „díjazzák” ezt a bort. 2015 nyarán szőlő szomszédomnál kóstolgattuk a borait. Lényegesen több fajtát telepített, hiszen övé a Ság hegyen a legnagyobb szőlőterület (3 ha ). Általában azokat a borait mindig megkóstolom, amilyenek nekünk is vannak. Szakmai kíváncsiság, összehasonlítani az ugyanabban a dűlőben termő borokat. Kóstoltunk azután csak a nála található fajtákból is, no nem mindet, mert az kicsit sok lett volna egyszerre. Így történt, hogy megkóstoltuk a „szürkebarát”-ját. „Ismertem” ezt a bort Badacsonyból, hiszen ott vált híressé, arra viszont nem számítottam, hogy a Ság hegyen termett vetekedjen a badacsonyival.

A gondolat ettől kezdve ott motoszkált a fejemben, kellene szürkebarátot  telepíteni, ha nem is sokat, legalább 100 db oltványt. Őszre össze is állt a megvalósítási terv, a pincéhez vezető út mellett ami több,  mint 50 m hosszú valamint a 4 sor szőlő alatti szabad füves terület egy részén  október végén elültettük a 100 db szürkebarát oltványt.

Az idei, átlagosnál csapadékosabb nyárnak köszönhetően mindössze 2db-ot kell pótolni az ősszel, a többi mind nagyon szépen fejlődik.

Szürkebarát: sok országban ismert, különböző neveken, francia neve Pinot Gris, a nevében is emlékeztet arra, hogy a Pinot noir mutációja. Termőképessége közepes, viszonylag korán érő fajta. Szeptember végére eléri 20-22 mustfokot. Bora kiváló minőségű, testes, zamatos, harmonikus.

 

szőlőbirtokaink művelése:

A családi gyökerek kapcsán már említettem, hogy apám Ság hegyi szőlőjének művelésében gimnazistaként már én is aktívan részt vettem. Az egyik legnagyobb munka volt az őszi szőlőbeásás. Ilyenkor bizony jól jött a baráti segítség, amellyel egy hétvégén meg lehetett oldani a nagy munkát.

A 90-es évek végéig mi is így műveltük a szőlőt, szüret után beásás, baráti segítséggel. Tavasszal kibontás, amit nyitásnak is neveznek, hiszen a cinegék is ezt „fújják” már kora tavasszal nyitnikék…!..nyitnikék…!

Nyitás: ez a munka sokkal gyorsabban megy, mint a beásás, mert ezt kapával lehet végezni.

Metszés: sokáig, 2001-ig egy profi metszőbrigádra bíztam ezt a nagyon fontos munkát, de közben, ha időm engedte én is ott voltam, igyekeztem ellesni a metszés tudományát. Öreg, tapasztalt alsósági emberekből állt Géza bácsi csapata. Évtizedek óta metszettek a Ság hegyen, nem is volt könnyű „szerződtetni” őket. Nagyon segítőkészek voltak az érdeklődésemre, sokat tanultam tőlük, valamint egyidejűleg bújtam a szakkönyveket is.

2002-ben, amikor elkezdődött a boltíves pince építése, igyekeztem távoli munkahelyem ellenére minél többet személyesen is kinn lenni és „kéznél” lenni. Így történt, hogy nekiálltam egyedül metszeni. Hát bizony nagyon lassan ment, sokat gondolkodtam, mi és hogyan legyen. A vége az lett, hogy egy nagyon jó barátom, aki már januárban elkezdi a metszést, mert neki is legalább ötször akkora szőlője van, mint nekünk, besegített, közben tanított is, így időben meglett a metszés. A gyümölcsfáinkat viszont még mindig ő metszi.

Talajmunkák: a metszéskor jól megtaposott talajt az első kiadós tavaszi eső után mindig meg kellet rotálni. Ez azt jelentette, hogy a már 1994-ben beszerzett motoros, rotációs kapálógéppel „végigjártam” a sorokat, oda-vissza. A kordonoszlopok, azaz a sortávolság 2m, így a sorok közepére ültetett oltványok mellett is kellő biztonsággal elfértem az 50 cm munkaszélességű géppel. Ezt a rotálást minden nagyobb eső után meg kellett tenni, nehogy a gyomnövények megerősödjenek, mert akkor már nagyon nehéz volt a munka. A gaz állandóan feltekeredett a gép kapaelemeire.
2000 júliusától Győrben kaptam egy komoly cégnél vezető beosztást. Ez természetesen azzal járt, hogy csak hétvégeken tudtam hazajönni, hétközben Győrben laktam. Új helyzet állt elő a szőlőművelésben is, nem akkor rotáltam amikor kellett volna, hanem amikor jutott rá idő. Tavasztól augusztus közepéig sokkal fontosabb a szőlő növényvédelme, mint a rotálás. Az sem elhanyagolható azonban, hogy egy gazos szőlőben hamarabb felüti magát a betegség.
Dönteni kellet a következő évre (2001.), hogyan tovább? A rotálást nem bízhattam az akkor még alig 15 éves Dani fiamra, mert ez veszélyes munka. (A metszésben segítő barátom vádliját megvágta a saját kapálógépe.) Külföldön, Ausztriában, Olaszországban láttam füvesített szőlőket. Én is kipróbáltam, 2001 tavaszán befüvesítettem mindkét szőlőterületet, mondván a fűnyírással lehet csúszni egy hetet, de a rotálással nem. A technológia bevált, azóta is füvesítettek a sorközök. Ehhez viszont fűnyíró kellett, így a rotációs kapát „becseréltem” egy kisgép javítónál egy motoros fűnyíróra. A tőkék tövénél pedig csak kézi kapával lehetett dolgozni, ebben viszont már a család segített, még a nagyszülők is.

A fűnyíró mellé kaptam még a családtól ajándékba egy „félprofi” motoros fűkaszát, így azokon a helyeken is könnyedén lehetett füvet nyírni, ahova a normál  fűnyíró nem fért be. (Arról viszont nem volt szó, hogy a családi ajándék nem csak az enyém, a feleségem kifejezetten szeret vele dolgozni.)

Növényvédelem: kulcsfontosságú a szőlőművelésben a permetezés mind a megfelelő időzítés, mind a szőlő fejlettségi állapotának megfelelő vegyszerek kiválasztása. Ebben volt egy kis tapasztalatom, hiszen Gyenesdiáson is kellett permetezni azt a kicsi szőlőt is. Háti-kézi permetezőnk is hazakerült a Ság hegyre.
A 90-es évek végén, látva az akkori régi szomszédomnál a motoros háti permetezőt, és annak hatékonyságát,  a kisgép szervizben rendeltem egy új motoros háti permetezőt. Hát ezzel álom volt permetezni a régihez képest. Mind a mai napig probléma mentesen működik. Természetesen, mint minden gépnél, nagyon fontos a rendszeres karbantartás. Fentebb említettem a növényvédelem időzítésének, és a szőlő fejlettségi állapotához szükséges szerek kiválasztásának fontosságát. Ismét ausztriai példával éltem pár évvel ezelőtt. Egy március eleji napon, a metszés megkezdése után átruccantunk Ausztriába, Horitschonba,  Burgenland egyik borászati központja. Hatalmas „Raiffeisen Lagerhaus”-zal. Gyakorlatilag ez egy nagy mezőgazdasági bevásárló központ, külön borászati résszel. A permetszerek, kemikáliák egy külön épületben vannak. Az eladók nagyon készségesek voltak, de permetszereket nem tudtam vásárolni, mert a kiszerelések a burgenlandi terület nagyságokhoz igazodtak (15-100 ha). Kaptam viszont olyan szakmai anyagokat, amelyeket a gyártók készítettek a termékeikhez kapcsolódóan. Szerencsére az egyik gyártó valamennyi terméke Magyarországon is kapható.
Ebben a szakmai anyagban a szőlő teljes vegetációs ideje színes fotókkal illusztrálva végig követhető a szüretig. A szisztéma bevált, ugyanis ez a permetezési terv a szőlő adott fejődési stádiumához javasolja a növényvédő szereket és azok koncentrációját, ezt most már két szezon tapasztalata alapján írom le. A két szezonból az elsőre a száraz időszak, kevés csapadékkal (május10.-aug.10. között 141 mm) volt a jellemző, a másodikra pedig az átlagon felüli csapadék, (május10.-aug10. között 359 mm) nagy melegekkel volt a jellemző.
Itt térek ki a tápanyag visszapótlására, hiszen egyik módja szorosan kapcsolódik a permetezésekhez, nevezetesen a lombtrágyáról van szó, melyet a permetlébe keverve a permetszerekkel együtt juttatunk a szőlő lombozatára, 4-5 alkalommal.
A másik tápanyagpótlás a műtrágyázás, tekintettel arra, hogy füvesített sorközökkel állunk szembe. Erre kétévente kerül sor, komplex műtrágyával, gyakorlatilag novembertől bármikor lehet, ha eset néhány cm hó.
Van nekünk még egy lehetőségünk, a szakirodalomban fellelhető ugyanis, hogy a sok műtrágyától „savanyodik” a talaj,- cserépkályha fűtésünk van a családi házunkban, sőt a Ság hegyen a szobácskában is, így kézenfekvő, hogy a fahamut a szőlőben hasznosítjuk, ezzel pedig „lúgosítunk”.

„Zöldmunka”: májusban a hajtásválogatással kezdődik. A tőkefejről a nem kívánatos hajtásokat le kell szedni, ugyancsak a tőke szárat is meg kell tisztítani az un. „sárszemekből” kinőtt hajtásoktól. Nem a derékfájósoknak való munka. Virágzás után folyamatosan vissza kell vágni az un. hónalj-hajtásokat, mert a  szőlő egy kúszó növény és ha nem tartjuk kordában, „szanaszét fut”.
A régiektől átvettük, és alkalmazzuk, a „Péter/Pál-kor kell visszavágni a szőlőt” gyakorlatot. Nem véletlen ez a június végi dátum, erre már kialakulnak a fürtök „sörét” nagyságú szemekkel. A visszavágással egy időben végezzük el az aktuális hónaljazást is. Gyakorlatilag minden permetezést megelőz egy hónaljazás és a visszavágás után kinőtt hajtások levágása.
Augusztus elején a szezon utolsó permetezése előtt a zöldmunka kibővül a fürtök fölötti levelek eltávolításával,  „lelevelezzük” a fürtöket. Az érő bogyókat így jobban éri a napsütés, szellősebb lesz a szőlő, kevésbé áll fenn a rothadás veszélye, és az utolsó permetezésnél a fürtzónát nem takarják a levelek.
Augusztus második felében még egyszer átnézzük a szőlőt. Zöldmunka, de ez már csak másodlagos szempont. A fürtökre koncentrálunk, amelyiket úgy ítélünk meg, hogy ebből semmi jó nem származik, un. csirkés szemű fürt, vagy túlságosan hátra van az érésben, betegnek tűnik, mind levágjuk a földre. Az így elvégzett hozamszabályozással a „Nagyék pincéje” fejezetben már kimondott elv érvényesül: ”Számunkra mindig csak a minőség volt a mérvadó, a mennyiséggel szemben”.
Ezek után már csak a szüret van hátra, amelynek időpontját gondosan kell megválasztani, teljesen érett legyen a szőlő, ne legyen túlérett, pl. a Chardonnayból „kiéghetnek ” a nemes savak. Az időjárás előjelzést is figyelni kell ugyanúgy a szüret idején, mint a permetezés napjának megválasztása előtt.

A palackozott borainkra elhelyezünk egy „Boros könyvecskét”, melynek belső oldalán a „mottónk” olvasható: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz borokat igyunk”